Területi Horgász Egyesület Mezőcsát

Fegyelmi Szabályzata

E szabályzat célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek sértik vagy veszélyeztetik az egyesület általánosan elfogadott normákat, akadályozzák vagy zavarják a sportszerű horgászatot, illetve a vonatkozó jogszabályokba ütköznek. E célok megvalósítása érdekében a szabályzat meghatározza a fegyelemsértések elkövetése miatt alkalmazható joghátrányokat, e cselekmények elbírálásának rendjét, s ennek keretében azt a jogot, hogy az érintettek az e szabályzatban meghatározott feltételek mellett felügyeleti szervhez fordulhatnak.

ELSŐ RÉSZ

A FEGYELEMSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A fegyelemsértés fogalma

1. § Fegyelemsértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet jelen szabályzat annak nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e szabályzatban meghatározott joghátrány fenyeget.

A fegyelemsértésért való felelősség

2. § (1) Fegyelemsértés miatt az az egyesületi tag vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a fegyelemsértést meghatározó norma csak a szándékos elkövetést bünteti.

3.§ Fegyelemsértést akkor is el kell bírálni, ha a cselekmény egyúttal bűncselekményt, vagy más szerv hatáskörébe tartozó egyéb jogellenes cselekményt is megvalósít.

4. § A fegyelemsértést elköveti az is, aki mást arra szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a fegyelemsértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély).

5. § Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a fegyelemsértést meghatározó jogszabály így rendelkezik.

A felelősséget kizáró okok

6. § (1) Fegyelemsértés miatt az az egyesületi tag nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, aki a cselekményt az elmeműködésnek a beszámíthatóságot kizáró kóros állapotában, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, tévedésben, jogos védelemben vagy végszükségben követte el, illetve e szabályzatban meghatározott egyéb ok zárja ki a felelősségre vonást. Nem vonható felelősségre az sem, aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta.

(2) Az (1) bekezdés kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható annak a javára, aki a fegyelemsértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

7.§ A gyermekkorú egyesületi tag által megvalósított jogellenes cselekmény miatti felelősség a tevékenységét felügyelő egyesületi tagot terheli. Ennek hiányában a gyermekkorú területi engedélyét be kell vonni.

8. § (1) Nem róható az eljárás alá vont személy terhére olyan tény, amelyről az elkövetéskor a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása.

(2) Nem vonható felelősségre az sem, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van.

A fegyelemsértés büntethetőségének elévülése

9. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta egy év vagy a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult tudomására jutásától három hónap eltelt (elévülés),

 (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a fegyelemsértés tényállása megvalósul, vagy az a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult tudomására jut. Kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.

(3) Ha a fegyelemsértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll.

(4) Ha a fegyelemsértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének.

A felelősségre vonás mellőzése

10. § A felelősségre vonás mellőzhető, ha a fegyelemsértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés alkalmazása szükségtelen.

A fegyelmi eljárás mellőzése

11.§ (1) A fegyelmi eljárást mellőzni kell, ha a cselekmény miatt az egyesület tagságához tartozó ellenőrzésre jogosult szóbeli illetve a fogási naplóba bejegyzett írásbeli figyelmeztetést alkalmazott, vagy a területi engedély helyszínen bevonta. A figyelmeztetés tényéről az ellenőrzést végző tájékoztatja az Egyesület Vezetőségének kijelölt tagját, vagy átadja részére a bevont területi engedélyt.

(2) Szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést az egyesületi taggal szemben – az elkövetéskor hatályos állami horgászjegy érvényességi idején belül – az ellenőrzésre kijelölt személy egy alkalommal alkalmazhat.

II. Fejezet

A FEGYELEMSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ BÜNTETÉSEK

12. § (1) A fegyelemsértés miatt alkalmazható büntetések:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) területi engedély helyszíni bevonása

d) az egyesület horgászvizein a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás,

e) egyesületből történő kizárás,

A figyelmeztetés

13. § Büntetés helyett – szóban vagy írásban – figyelmeztetés alkalmazható azzal az egyesületi taggal szemben, akinek a fegyelemsértése csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

Írásbeli megrovás

14. § Azzal az egyesület taggal szemben aki az egyesület horgászrendjét, vagy alapszabályának rendelkezéseit, közgyűlési és vezetőségi határozatokat megsérti, és cselekményével horgászattal összefüggő további szabálysértést, vagy bűncselekményt nem valósított meg írásbeli megrovás alkalmazható, feltéve, hogy vele szemben korábban figyelmeztetés nem került alkalmazásra.

 

 

Az egyesület horgászvizein a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás

15. § Az egyesület horgászvizein történő horgászattól eltiltható az az egyesületi tag, akinek cselekménye az egyesület horgászrendjét, vagy közgyűlési és vezetőségi határozatokat, illetve alapszabályának rendelkezéseit súlyosan sérti, illetve cselekményével horgászattal összefüggő szabálysértést, vagy bűncselekményt valósított meg. Az eltiltás időtartalma 6 hónaptól 5 évig terjedhet.

Területi engedély helyszíni bevonása

15/A. § Attól az egyesület tagtól aki az egyesület horgászrendjét megsérti, és cselekményével horgászattal összefüggő további szabálysértést, vagy bűncselekményt nem valósított meg az egyesület tagsághoz tartozó ellenőrzésre jogosult személy – a tag belegyezésével – a területi engedélyt határozott időre a helyszínen bevonhatja. A területi engedély helyszíni bevonás időtartalma 3 hónaptól 6 hónap időtartamig terjedhet.

Az egyesületből történő kizárás

16. § Az egyesületből ki kell zárni azt az egyesületi tagot, akit az egyesület horgászvizeinek használatától legalább két évre eltiltanak. A kizárás időtartalma határozott idejű vagy végleges lehet. A határozott idejű kizárás nem lehet rövidebb, mint az egyesület horgászvizein a horgászattól meghatározott időre történt eltiltás időtartalma.

A  büntetés kiszabása

17. § (1)A büntetést úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit akkor kell figyelembe venni, ha azok a rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.

(2) Több fegyelemsértés megvalósulása esetén a kiszabható büntetési tétel alsó határa a legsúlyosabb cselekményre megállapított tétel felével emelkedik, de annak összmértéke nem haladhatja meg az öt évet.

A  büntetés végrehajtásának felfüggesztése

18. § Méltánylást érdemlő esetbena kiszabott büntetés végrehajtása legfeljebb egy évi időre felfüggeszthető. Nem kerülhet azonban sor a felfüggesztésre figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén továbbá, ha a területi engedély helyszíni bevonására kerül sor vagy az egyesület horgászvizein a horgászattól meghatározott időre történt eltiltás időtartalma az egy évet meghaladja, az egyesületi tag egyidejűleg több fegyelemsértést valósít meg, illetve az egyesületből történő kizárás alkalmazására kerül sor. 

Egyesítés, elkülönítés

19. § Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben több fegyelmi eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell. Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a cselekmények együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.

MÁSODIK RÉSZ

A FEGYELMI ELJÁRÁS

III. Fejezet

Fegyelemsértés miatt eljáró személyek és szervek

20. § (1) Fegyelemsértések elkövetése miatti eljárások lefolytatására és büntetések alkalmazására a vezetőség

a) az ellenőrzésre felhatalmazott személyt,

b) a fegyelmi eljárás lefolytatásra más személyt,

c) a fegyelmi eljárás lefolytatásra eseti bizottságot,

bízhat meg.

Fellebbezés

21. § (1) A fegyelmi ügyben hozott határozat ellen benyújtott fellebezést – az alapszabályban meghatározott szabályok szerint – az egyesület vezetősége, vagy az egyesület közgyűlése bírálja el.

(2) Az ellenőrzésre kijelölt személy által alkalmazott büntetés esetén az egyesületi tag fellebbezési jogáról lemond.

(3) Egy évet meghaladó időtartalmú eltiltás alkalmazása esetén a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

 

A kizárás általános szabályai

22. § (1) A fegyelmi ügy vizsgálatára nem jelölhető ki:

a) aki az ügyben mint eljárás alá vont személy vagy védő, továbbá mint sértett, feljelentő vagy ezek képviselője, továbbá ezek hozzátartozója vesz vagy vett részt;

b) aki az ügyben mint tanú vesz vagy vett részt;

c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Nem kizárási ok a vezetőség bármely tagjával szemben az általa tapasztalt fegyelemsértés miatt indít eljárást.

(3) A másodfokú eljárás során az a személy, aki az elsőfokú eljárás lefolytatásában és büntetések alkalmazásában  részt vett.

IV. Fejezet

A FEGYELMI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

Az eljárás alá vont személy

23. § (1) E szabályzat alkalmazásában eljárás alá vont személy az, akivel szemben a fegyelmi eljárást lefolytatják.

(2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene fegyelmi eljárás.

(3) Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, felvilágosítást kérhet.

(4) Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.

A tanú

23/A. § (1) E szabályzat alkalmazásában tanú az, akinek a bizonyítandó tényről érdemi tudomása van.

(2) A tanú jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és kivel szemben folytatott fegyelmi eljárásban kerül kihallgatásra.

(3) Az tanú köteles a legjobb tudása szerint a bizonyítandó tényről nyilatkozni abban az esetben, ha a vallomástételt nem tagadhatja meg.

(4) A tanú a vallomásáról  másolatot kérhet.

A védő

24. § (1) Védő lehet a fegyelmi eljárás bármely szakaszában:

a) meghatalmazás alapján az ügyvéd, továbbá az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója;

 (2) Ügyvéd helyetteseként ügyvédjelölt is eljárhat.

(3) Védőt az eljárás alá vont személy hatalmazhat meg.

(4) Több eljárás alá vont személy érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha az eljárás alá vont személyek érdekei nem ellentétesek.

25. § Nem lehet védő

a) az egyesület tisztségviselője,

b) aki az ügyben mint a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt személyként járt el;

c) aki az ügyben tanúként vett részt.

V. Fejezet

A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bizonyítás elvei

26. § (1) Az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket tisztázni kell. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell le folytatni.

(2) Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása az egyesületet  terheli.

(3) A fegyelmi eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet.

(4) Köztudomású tényeket, továbbá azokat a tényeket, melyekről az eljáró szerveknek hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani.

A bizonyítás eszköze

27. § (1) A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és az elkövető vallomása.

(2) A fegyelmi eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított hatóságok, vagy az ellenőrzésre kijelölt személyek törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.

 

A tanúvallomás

28. § (1) Tanúként az hallgatható meg, akinek olyan tényről van tudomása, amelynek a fegyelmi ügy szempontjából jelentősége van.

(2) Az egyesületi tagsággal rendelkező tanú az idézésre köteles megjelenni és - ha e szabályzat nem tesz kivételt - vallomást tenni.

A tanú meghallgatása

29. § (1) A tanúk meghallgatása egyenként, történik.

(2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani - horgászigazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, illetőleg nyilatkozata alapján - a tanú személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét, személyazonosító okmányának számát, valamint - amennyiben ennek a tényállás tisztázása szempontjából jelentősége van - foglalkozását, illetőleg munkahelyét. E kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha a vallomástételt egyébként megtagadhatja.

(3) Az adatfelvételt követően tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya.

(4) Amennyiben a tanú vallomástételének nincs akadálya, őt a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.

(5) A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell.

(6) A tanúhoz kérdések intézhetők, a tanúnak módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően adja elő.

(7) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, a fegyelmi eljárást lefolytató szervnek meg kell kísérelnie az eltérés okának tisztázását.

A tanú vallomástételének akadályai

30. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja

a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója;

b)az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.

A tárgyi bizonyítási eszköz

 31. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a fegyelemsértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a fegyelemsértés elkövetése útján jött létre, amelyet a fegyelemsértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a fegyelemsértést elkövették.

(2) Amennyiben a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor – lehetőség esetén – a fegyelemsértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot vagy fényképet kell az iratokhoz csatolni.

Az okirat

32. § (1) Az okirat a fegyelmi felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat.

(2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).

 (3) Vallomást (nyilatkozatot) tartalmazó okirat akkor is felhasználható, ha a vallomást tevő, illetve a nyilatkozat készítője egyébként kihallgatható.

(4) A cselekményt bizonyító egyéb okirat (pl.:felvétel) bizonyítási eszközként akkor is teljes értékűen felhasználható, ha annak készültéről az egyesületi tagot előzetesen nem tájékoztatták.

(4) Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó szerinti szövegének ismertetésére van szükség.

Az eljárás alá vont személy vallomása

33. § (1) A meghallgatást megelőzően - a meghallgatás többi részvevőjének távollétében - horgászigazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, illetőleg nyilatkozata alapján meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét, személyazonosító okmányának számát.

(2) A személyazonosság tisztázását követően meg kell kérdezni az eljárás alá vont személyt személyi körülményeiről (vagyona, jövedelme, családi körülményei, foglalkozása, munkahelye).

(3) Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható vele szemben. A figyelmeztetést és az eljárás alá vont személy válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(4) Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a körülmény az eljárás folytatását nem akadályozza, ő viszont a védekezésnek erről a módjáról lemond.

(5) Az eljárás alá vont személynek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. Ezek után kérdések intézhetők az eljárás alá vont személyhez.

VI. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az idézés

34. § (1) Az egyesületi tag, akit a fegyelmi eljárást lefolytató szerv idéz, köteles megjelenni.

(2) Az idézést írásban kell közölni úgy, hogy azt a megidézett az idézésben megjelölt napnál legalább 8 nappal korábban megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a fegyelmi eljárást lefolytató szerv a megidézettet milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, egyúttal figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.

35. § Ha a megidézett személy az idézésre nem jelenik meg vele szemben a 13.§ és 14.§-ban meghatározott büntetések alkalmazhatóak.

A jegyzőkönyv és a jelentés

36. § (1) Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvben vagy jelentésben fel kell tüntetni

a) a eljáró szerv megnevezését,

b) az eljárás alapjául szolgáló fegyelemsértés megjelölését és az eljárás alá vont személy nevét;

c) az eljárási cselekmény helyét és idejét;

d) a fegyelmi eljárást lefolytató szerv tagja, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, továbbá a tanú nevét.

(3) A jegyzőkönyvben vagy jelentésben a szükséges részletességgel le kell írni az eljárási cselekményt oly módon, hogy az alapján az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni.

(4) A jegyzőkönyvet és a meghallgatásokról készült jelentéseket az eljárási cselekmény résztvevőinek alá kell írniuk. Amennyiben a jegyzőkönyv aláírását bármelyik résztvevő megtagadja, azt a megtagadás okának feltüntetésével a jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni.

(5) Az eljárás alá vont személynek a vallomását a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(6) Az eljárási cselekmény hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthető. A rögzítés ilyen módja kifogás vagy panasz benyújtása esetében a jegyzőkönyvet nem pótolja.

A kézbesítés szabályai

37. § (1) Az egyesület hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítése) történhet

a) személyesen,

b) postai szolgáltató útján tértivevénnyel, vagy

c) elektronikusan az egyesület, a vezetőségi tagok, vagy az eljárás lefolytatására jogosultak e-mail fiókjából az

    érintett személy HORINFO rendszerben, vagy az Egyesületnél  nyilvántartott  e-mail címére.

 (2) Az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetőleg a tértivevény aláírását a címzett megtagadta.

(2/a) Az elektronikusan  továbbított hivatalos iratot az elküldést követő harmadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

 (3) A tértivevénnyel feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon - az ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a hivatalos irat az egyesülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.

A határozat közlése, kijavítása és kiegészítése

38. § (1) Az egyesület a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz, az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot a védővel is közölni kell.

(3) Az egyesület a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja.

(4) Az egyesület a határozatát kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett.

(5) A kijavítás tényét, illetőleg a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetőleg akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz.

 

 

VII. Fejezet

A FEGYELMI ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

39. § (1) Fegyelmi eljárás feljelentés, illetőleg az egyesület részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

(2) A fegyelmi eljárást az egyesület elnöke – kivéve a vele szemben indított eljárást – az ellenőrzésre jogosultak javaslata, hatóság értesítése vagy más módon hivatalosan tudomására jutott adatok alapján önállóan, határozattal rendeli el, melyről értesíteni kell az eljárás alá vont személyeket.

(2/A) Az egyesület elnöke által elkövetett fegyelmi eljárást a felügyelő bizottság elnöke az ellenőrzésre jogosultak javaslata, hatóság értesítése vagy más módon hivatalosan tudomására jutott adatok alapján önállóan, határozattal rendeli el, melyről értesíteni kell az eljárás alá vontat.

 (3) A feljelentést írásban, személyi adatait vállalva, vagy a bizonyítékok megjelölésével bárki tehet.

(4) A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.

(5) Az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, az eljárást elrendelő személy egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

A tényállás tisztázása

40. § (1) Amennyiben a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében az eljáró szerv:

a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére, meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a feljelentőt, illetve más, tanúként számba jöhető személyeket;

b) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez, illetve szereztet be;

Az eljárás megszüntetése

41. § (1) A fegyelmi szerv az eljárást határozattal megszünteti, ha

a) a cselekmény nem fegyelemsértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el;

b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg fegyelemsértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte és az eljárás további folytatásától sem várható eredmény;

c) az eljárás alá vont személy meghalt;

d) a felelősséget kizáró ok áll fenn;

e) elévült;

A fegyelmi határozat

      42. § (1) Ha az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, akkor a 13§-,14§-,15§- és 16 §-ban meghatározott szankciók kerülnek alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az egyesületnek a megnevezését, az ügy számának és tárgyának a megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljárás alá vont személy személyi adatait, a fegyelemsértés megnevezését, a kiszabott büntetést és annak mértékét, illetve az egyéb jogkövetkezményeket;

c) szükség esetén felszólítást arra nézve, hogy az eljárás alá vont személy hogy a határozat jogerőre emelkedésével területi engedélyét adja le.

d) tájékoztatást a fegyelmi határozat halasztó hatályáról;

e) utalást arra, hogy az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője - a közléstől számított nyolc napon belül - fellebbezés előterjesztése útján, a felettes szervtől kérheti az ügy felülvizsgálatát;

f) rövid indokolást, utalva a megállapított tényekre, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokra, továbbá a büntetés kiszabása során figyelembe vett körülményekre;

h) utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra;

i) a határozathozatal helyét, idejét, a fegyelmi eljárást lefolytató szerv részéről eljáró személy aláírását.

(3) az egyesület ellenőrzésre megbízott tagja által alkalmazott szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetés esetén fegyelmi határozat meghozatalát mellőzni kell. 

Az egyszerűsített fegyelmi határozat

      42./A § (1) Ha az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására és annak elkövetését elismeri, vagy tetten érték akkor – beleegyezésével –  a 15/A §-ban meghatározott szankció kerülhet  alkalmazásra, amit egyszerűsített határozatban kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyszerűsített határozatnak tartalmaznia kell:

a) az egyesületnek a megnevezését és tárgyának a megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljárás alá vont személy személyi adatait, a fegyelemsértés megnevezését, a kiszabott büntetést és annak mértékét, illetve az egyéb jogkövetkezményeket;

c) tájékoztatást arra nézve, hogy fellebbezési jogáról lemond;

h) utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra;

i) a határozathozatal helyét, idejét, a fegyelmi eljárást lefolytató szerv részéről eljáró személy aláírását.

A fellebbezés intézésének szabályai

43. § (1) Az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője az egyesület vezetőségénél a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be.

(2) A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés érdemi elbírálását nem lehet megtagadni.

(3) A fellebbezésben  új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni.

44. § (1) A fellebbezés alapján az egyesület vezetősége a határozatot visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja.

(2) Amennyiben az egyesület vezetősége a fellebbezéssel megtámadott határozatot nem módosítja, illetőleg nem vonja vissza, továbbá az eljárás alá vont személy javára módosított határozat ellen ismételten fellebbezést terjesztenek elő, az iratokat az egyesület az illetékes ügyészségnek megküldi.

45. § (1) Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést az egyesület elutasítja. E határozattal szemben a közléstől számított három napon belül az illetékes ügyészségen panaszt lehet előterjeszteni.

 (3) Ha a fellebbezést a jogosult visszavonta, a visszavonásnak az egyesülethez érkezése napján a határozat jogerőssé válik.

Általános eljárási szabályok

46. § (1) Az egyesület tagjainak fegyelmi ügyében első fokon az egyesület ellenőrzésre jogosult tagja vagy a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt személyek járnak el.  

47. § (1) Ha az eljárás alá vont az eljárás megindításától számított 8 napon belül az egyesület elnökétől írásban kéri, akkor ügyében – a kijelölt személy vezetésével – három főből álló bizottság jár el és tárgyalást tart.

A fegyelmi tárgyalás szabályai

48. § (1) A tárgyalást a kijelölt bizottság elnöke ügy megjelölésével nyitja meg.

49. § (1) A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét a kijelölt bizottság elnöke állapítja meg.

(2) A bizonyítási eljárást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. Amennyiben az eljárás alá vont személy nincs jelen a tárgyaláson, de  nyilatkozatot nyújtott be, úgy azt kell felolvasni.

(3) Az eljárás alá vont személyt - személyi adatai felvételét követően - figyelmeztetni kell, hogy nem köteles vallomást tenni.

 (4) Az eljárás alá vont személy a tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is értekezhet védőjével..

50. § A kijelölt bizottság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi, majd meghozza határozatát, melyet nyomban kihirdet.

51. § A fegyelmi tárgyalás nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

HARMADIK RÉSZ

EGYES FEGYELEMSÉRTÉSEK

Egyesületi vezetői és tisztségviselői kötelesség megszegése

52. § (1) Az az egyesületi tisztségviselő, bizottsági elnök, vagy tag aki az alapszabályban foglalt és elvállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget figyelmeztetésben vagy írásbeli megrovásban részesíthető.

(2) Aki az (1) bekezdés alapján felelősségre vonásra került az egyesület szerveiben 2 évig semmilyen tisztséget nem tölthet be.

Tiltott eszközzel történő halfogási tevékenység

53. § Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein az engedélyezett horgászeszközökön kívül más eszközzel  ( pl: varsa, fenékzsinór, dobóháló, stb. )  folytat halfogási tevékenységet az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 5 évig terjedő időszakra eltiltható.

Tettlegesség

54. § (1)Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizeinek partján mást tettleg bántalmaz az egyesület horgászvizein történő horgászattól 2 évtől 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

 (2) Az eltiltás időtartalma 5 év, ha a tettleg bántalmazás érintettje ellenőrzésre jogosult személy, az egyesület vezetője, vagy bármely tisztségviselője, valamint ha a bántalmazás bárhol e felsorolt tisztségekkel összefüggésben következik be.

Sértegetés, szidalmazás

55. § (1) Az az egyesületi tag, aki az ellenőrzésre jogosult személyt, egyesület tisztségviselőjét, vagy vezetőségi tagot tevékenységével összefüggésben más előtt sérteget, szidalmazaz egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 2-től 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

 

Tilalmi időszakban folytatott horgászat

 

56. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein tilalmi időszakban a fajlagos horgászatra vonatkozó tilalmat megszegi az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 6 hónaptól 2 évig terjedő időszakra eltiltható.

(2) az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a vízterületekre vonatkozó általános tilalmi időszak rendelkezéseit szegi meg.

Tilalmi idővel védett halfaj megtartása

57. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein a fajlagos horgászatra vonatkozó  tilalmi időben a tilalommal védett halfajt megtartja az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évtől 2 évig terjedő időszakra eltiltható.

Méretkorlátozással védett halfaj megtartása

58. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein a méretkorlátozással halfajból méreten aluli halat megtart az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évtől 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a horgászverseny során kifogott halakra a kifogástól a mérlegelésig terjedő időszakra.

 

A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozás megszegése

59. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein a kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozást megszegi, az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évtől 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

A súlykorlátozásra vonatkozó rendelkezés megszegése

60. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein a kifogható halak súlykorlátozására vonatkozó korlátozást megszegi, az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évtől 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

Érvényes területi engedély nélküli horgászat

61. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein érvényes területi engedély nélkül horgászik, vagy horgásztat, illetőleg a vele együtt tartózkodó horgász nem rendelkezik érvényes területi engedéllyel az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 2 évig terjedő időszakra eltiltható.

Tiltott helyen való horgászat

62. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület által nem használhatónak nyilvánított horgászhelyen horgászik az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évtől 2 évig terjedő időszakra eltiltható.

Horgászfelszerelések számára vonatkozó korlátozás megszegése

63. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein a használható horgászfelszerelések számára vonatkozó rendelkezést megszegi az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évtől 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

A fogási napló vezetésének elmulasztása

64. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein történő horgászat során a részére kiadott fogási naplóba a zsákmányt a kifogást követően és a horgászkészség ismételt vízbe jutatását megelőzően nem jegyzi be, az  egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1évtől 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

(2) Aki a fogási napló vezetését más adminisztratív módon megsérti 6 hónapig terjedő időszakra eltiltható.

Átruházás

65. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein történő horgászat során a az általa kifogott halat – a saját fogási naplójába történő bejegyzés nélkül – más horgászra átruházza, az  egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1évig terjedő időszakra eltiltható.

Zsákmány, vagy engedély bemutatásának megtagadása

66. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein történő horgászat során az ellenőrzésre jogosult személy részére, annak felszólítását vagy kérést követően a zsákmányát nem mutatja be, vagy horgászatra jogosító okmányait nem adja át az  egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 3 évig terjedő időszakra eltiltható.

Szemetes helyen való horgászat

67. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein történő horgászat során az általa használt horgászhelyen és annak közvetlen környezetében a horgászat megkezdését megelőzően a szemetet nem gyűjti össze, azt nem takarítja fel, vagy szemetet, illetve szemetes horgászhelyet hagy maga után, az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évig terjedő időszakra eltiltható.

Engedély nélküli horgászhely létesítése

68. § (1) Az az egyesületi tag, aki úgy létesít még ki nem alakított horgászhelyet, hogy annak létesítésére vonatkozóan nem szerzi be az egyesület vezetőségének előzetes írásbeli engedélyét az  egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 6 hónaptól 1 évig terjedő időszakra eltiltható.

 

Horgászhely karbantartásának elmulasztása

 

 69. § (1) Az az egyesületi tag, aki a névtáblával ellátott horgászhelyét az egyesület vezetőségének szóbeli vagy írásbeli  felszólítását követően nem teszi rendbe figyelmeztetésben, vagy írásbeli megrovásban részesíthető.

Rongálás

70. §  Az az egyesületi tag, aki az egyesület tulajdonában lévő eszközöket, stégeket, vagy bármilyen más anyagi javat szándékosan megrongál, az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1 évtől 2 évig terjedő időszakra eltiltható.

Gyermekhorgász felügyelet nélkül hagyása

71. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein történő horgászat során a vele lévő gyermekhorgászt magára hagyja, az  egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1évig  terjedő időszakra eltiltható.

Bevetett horgászkészség felügyelet nélkül hagyása

72. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein történő horgászat során készségét a vízben hagyja úgy, hogy a vízterülettől és annak közvetlen környezetétől  eltávozik az  egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1évig  terjedő időszakra eltiltható.

(2) Nem minősül a horgászkészség felügyelet nélkül hagyásának, ha a horgász rövidebb időre a horgászrendben foglaltak szerint távozik el.

Tiltott módon történő halfogási tevékenység

73. § Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászvizein az engedélyezett horgászmódszereken kívül más módon ( pl: behúzás, sleppelés nem kézben tartott bottal, gereblyézés, stb. )  folytat halfogási tevékenységet az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 1évtől 2 évig terjedő időszakra eltiltható.

Az egyesület horgászrendjében foglalt rendelkezések megszegése

74. § (1) Az az egyesületi tag, aki az egyesület horgászrendjében vagy alapszabályában, illetve a közgyűlési vagy vezetőségi határozatokban foglalt rendelkezéseket e szabályzatban nem szabályozott egyéb módon megszegi az egyesület horgászvizeitől történő horgászattól 6 hónaptól 2 évig terjedő időszakra eltiltható.

 

Mezőcsát, 2022. április 24.

 

 

                                                                                                                Területi HE Vezetősége                                                                                           

 

 

Oldal: Egyesületi Fegyelmi Szabályzat
Területi Horgászegyesület - Mezőcsát - © 2008 - 2024 - themezocsat.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat